Séta a múzeumban

Hei!

Úgy döntöttem, ezt a bejegyzést mindenképp ma írom meg.

Reggel nyolctól Suomi 4 órám volt. Újra beszélgetős feladatok voltak, illetve meghallgattunk egy hanganyagot, amelyben a korábban olvasott cikkekről beszéltek. Kaptunk egy páros feladatot is, amit majd a félév során kell megcsinálni. Egy cikket kell majd bemutatni a Helsingin Sanomatból. A párom Natalia lesz, akivel már többször is csináltam közös feladatot. Ő orosz, de a nagyszülei inkeri finnek voltak, ezért tanul most finnül. Már várom a feladatot, mert érdekesnek ígérkezik.

Óra után el akartam menni a múzeumba, mert pénteken ingyenes, és már múlt héten beterveztem. Viszont hiába mentem oda tíz órakor: a múzeum tizenegykor nyitott. Mivel fél egytől óramegbeszélésre kellett mennem, úgy döntöttem, majd a megbeszélés után nézek szét. Helyette elmentem az Agorához, hogy készítsek egy pár panorámaképet a tóról, majd visszamentem az egyetemre ebédelni.

Az ebéd nagyon finom volt, sikerült megint jól választani. Ebéd után megvártam a Mediasuomea/Suomi5 összevont óra megbeszélését. Hetente kétszer fogunk találkozni. Szerencsére úgy tűnik, mindenkinek jó a két időpont.

A megbeszélés után egyenesen a múzeumba mentem. Először a Kullervo galériát néztem meg. Tetszettek Ritva-Sofia Lintu művei, a tűzzománc képek és szobrok, különösen azért, mert alattuk mindig volt egy rövid Kalevala idézet finnül. Jó volt végigolvasni őket. Be is teszek pár képet.

Utána megnéztem a két állandó kiállítást: a Finnország múltjáról és jelenéről szólót, illetve a Jyväskylä történetét bemutatót. Mindkettő tetszett, és a másodiknál nagyon jó volt, hogy meg lehetett nézni egy filmet is a város történetéről, mert egész könnyen megértettem. Mivel nem néztem végig az egészet, kénytelen leszek megint elmenni, mondjuk jövő héten, amikorra az Alvar Aalto múzeumot terveztem.

Utoljára megnéztem a második időszaki kiállítást: Onni Kosenen műveit. Volt néhány nagyon érdekes festmény. Egyébként nem csak a képek, hanem az épület maga is tetszett. A felső bemutatóterem volt a kedvencem, mert tágas és világos, a padokra le lehet ülni, és valahogy a hely hangulata is elkapott.

Összességében majdnem két óra alatt jártam végig a múzeumot, bár a vége felé teljesen lemerült a fényképezőgépem. Azt hiszem, a panorámaképek készítése miatt használt most több energiát, bár még így is nagyon sok képet csináltam, alig tudtam válogatni közülük. Biztos vagyok benne, hogy az itt töltött idő alatt máskor is el fogok még menni, mert bár most is sokat értettem a feliratokból, remélem, hogy egy-két hónap múlva ennél sokkal többet fogok.

Délután tettem egy kört a főtéren, de utána visszajöttem a kollégiumba, mert mára voltunk bejelentkezve a mosodába. A három óra alatt sikerült mindent kimosnom és megszárítanom, így nem kellett mindent teleaggatnom száradó ruhákkal.

Azt hiszem, ma nem is írok ennél többet, a lényeg amúgy is a múzeumlátogatás volt.

Jó éjt!