2013. szeptember 29., vasárnap

Aalto és a hétvége

Üdv!

Már megint eltelt egy pár nap, de végre nem csak arról tudok írni, hogy miket ettem, és hogy milyenek voltak az óráim.

Ott kezdem, hogy csütörtökön volt megtartva az első Suomi5/Mediasuomea óra. Rájöttem, hogy amikor általánosságban a tanulmányaimról, a finn-magyar nyelvrokonságról vagy az engem érdeklő dolgokról kell beszélni, akkor elég jól megy a finn, de ha konkrétan arról a kutatásról kell beszélnem, amit csinálni fogok, az még nem megy annyira jól. Főleg azért, mert még nincs meg, hogy pontosan mit akarok csinálni. Egyébként a projektmunka megbeszélésén több érdekes téma is felmerült. Kíváncsi leszek, hogy végül mit fogok választani.

A Suomi 4 óra most is jó volt, az érzelmeket kifejező igékkel foglalkoztunk, meg meghallgattunk egy zenét is. Ehhez kapcsolódóan meg kellett beszélnünk egymás között, hogy milyen érzelmeket ébreszt, és egy szövegértési feladatot is kaptunk házi feladatnak. Azóta egy csomószor meghallgattam a számot, mert nagyon tetszik. Be is teszem ide a videóját. :D


Óra után megkérdeztem, hogy kész van-e már a diákigazolványom, de még mindig nincs meg. Ezzel csak az a baj, hogy a papírom csak szeptemberben érvényes, utána már nem tudok majd a menzán olcsóbban ebédelni, és nem tudok bérletet venni sem. Remélem azért a napokban készen lesz.

Mivel a Lozziban találkoztam Trixivel, együtt ebédeltünk, onnan meg visszajöttem a koliba, hogy aludjak egy kicsit, mert az előző éjszaka a felettünk lakók hajnali kettőig nagyon jól érezték magukat. Délután megcsináltam a házimat péntekre, és tanultam is a Suomi 4 órára.

A pénteki Suomi 4 óra hasonló volt a korábbiakhoz, de most az óra legnagyobb részében hallgatási feladatokat csináltunk, mivel a nyelvi laborban voltunk. Az a jó, hogy leginkább beszélt nyelvi szövegeket hallgatunk, így egyre jobban értem a puhekielit.

Óra után olvasgattam egy kicsit, majd elmentem ebédelni. Az ebéd nagyon finom volt. Megint sikerült meglepődnöm a salátán, de azt hiszem, ez még egy párszor meg fog ismétlődni. A Lozziban ugyanis a szokásos saláták mellett volt sonkás tésztasaláta is, ami nagyon ízlett.



Ebéd után elmentem az Alvar Alto múzeumba. Egy kicsivel később kellett volna mennem, hogy ingyenes legyen, de nem nagyon bántam a dolgot. A kiállítás nagyon tetszett, és sok mindent tanultam arról, hogy Alvar Aalto milyen formákat, anyagokat, szimmetriákat használt. Nagyon érdekesek voltak az Alvar Aalto idézetek is a kiállított makettek és képek között.





Az volt a legjobb a kiállításban, hogy nagyon sok mindent meg lehetett tudni Aalto gondolkodásmódjáról és személyiségéről. A kiállítás után megnéztem azt a filmet, amelyet a múzeum készített. Az is érdekes volt, bár nem Aaltoról szólt.

A múzeumból visszamentem a kollégiumba. A finn iskola látogatását szervezőktől kaptam egy e-mailt, hogy jövő héten pénteken el lehetne menni egy iskolába. Azóta már válaszoltam is rá, hogy benne vagyok. Már alig várom, hogy megtudjam, mivel kellene készülnöm. Estére főztem egy pörköltöt, mert valahogy olyan hangulatom volt.

Szombat reggel elmentünk a vasútállomásra, hogy megvárjuk Esztert, de ő a későbbi vonattal jött, így elmentünk bevásárolni. Végre tudtam venni friss húsokat, így egy jó darabig tudok majd főzőcskézni. Amikor megérkezett Eszter, visszajöttünk a kollégiumba, mert be voltunk írva mosni. Mivel a mosás végére besötétedett, beültünk a koli közelében lévő pizzériába. Fél pizzát ettem, és nagyon finom volt.


A vacsora után úgy döntöttünk, teszünk egy sétát. Elsétáltunk a tóig, bár nem láttunk semmit, de csináltam pár remek éjszakai fotót. Érdekes volt úgy fényképezni, hogy közben egy kicsit szemetelt az eső. Még a kolival szemben lévő templomot is lefényképeztem, mert ez eddig mindig elmaradt. Most már csak az kellene, hogy világosban is elmenjünk a tóhoz... nehogy már csak télen jusson eszünkbe, nem igaz?




A mai napom már elég sűrű volt, sok mindent csináltunk, de csak röviden írok róla, mert nagyon álmos vagyok. Dél körül bementünk a városba, és felmentünk a kilátóhoz. A virágos lépcsőn mentünk, ami nagyon szép volt, ahogy a kilátás is gyönyörű volt Jyväskylä városára. Végre megláttuk fentről a kolink közelében lévő tavat is.


A kilátóból elmentünk a kikötőbe, mert még ott sem jártunk korábban Zsanival. Rengeteg fényképet készítettem a tóról és a hajókról. Imádtam ezeket a kis szaunahajókat. Még grillezni is lehetett rajtuk. Hihetetlenek. A kikötőről nem is írok többet, beszéljenek a képek helyettem.

 



A kikötőből visszamentünk az állomásra, ahol ittunk egy forró teát. Mivel nemsoká indult a vonat, amellyel Eszter hazaindult, elköszöntünk egymástól, és elmentünk a keleti étterembe. Ott pont időben mentünk, mert négykor lehetett "büféebédet" kérni. Annyit szedtünk mindenből, amennyit csak akartunk, és még fordulhattunk volna még egy kört, ha akarunk, de így is úgy teleettük magunkat, hogy eszünkbe se jutott még több ételt szedni. Ráadásul a hely is nagyon hangulatos volt, a pincér meg nagyon kedves.


Hihetetlenül jóllakva jöttünk vissza a koliba, és még most is úgy érzem, hogy tele vagyok, pedig azóta már egy jó pár óra eltelt. :D

Azt hiszem, most ezzel fejezem be a bejegyzést, mert tényleg leragad a szemem, és írás közben már így is elszundítottam egyszer.

Hyvää yötä!

2013. szeptember 25., szerda

Finnország és az őrült időjárás

Hei!

Az elmúlt napokban nem nagyon írtam, de mondjuk nem is történt túl sok érdekes, már persze azt leszámítva, hogy megkergült az időjárás. Három napos eső után most egy... esős-napos-havas nap jött, amivel nem nagyon tudtam mit kezdeni.

De elkezdem az elején. Mivel hétvégén leginkább csak tanultam, olvastam és takarítottam, már alig vártam a hétfőt. Korán keltem, mert úgy gondoltam, meg fog jönni a csomagom otthonról. Kilenc után tényleg meg is érkezett a csomag, és a szállító olyan rendes volt, hogy felhozta az ajtómig. Kipakoltam mindent, majd elindultam az egyetemre, mert az óra előtt még meg akartam ebédelni. Még szerencse, hogy megérkezett a csomag, és benne a melegebb kabát, mert rendesen hideg volt az idő. Ebéd előtt megrendeltem egy hónapra a Keskisuomen újságot diákáron, mert úgy gondoltam, hasznos lesz egy hónapig minden nap újságot olvasni finnül.Az ebéd érdekes volt, mert a salátához lehetett tenni valami sonkaféle dolgot is. Megkóstoltam a finn házi sört, és rájöttem, hogy nem szeretem, így a továbbiakban maradok a mehunál.


A Suomi 4 és a Sano Vaan óra is jó volt. Az előbbin folytattuk a melléknévfokozás gyakorlását, az utóbbin beszélt nyelvi fordulatokat tanultunk. :) Ezeken az órákon nagyon tetszik, hogy gyakran van valami kommunikációs gyakorló játék. Ilyenkor csoportokban vagy párokban társasjátékozunk, és igazán jó a hangulat. Most például a Suomi 4-en melléknevekkel kellett mondatokat alkotni, és néha elég érdekes mondatok születtek, főleg amikor már harmadjára is ugyanazzal a szóval kellett kitalálni valamit. Ezeken a próbálkozásokon jókat nevettünk.


Mindenesetre úgy érzem, egyre könnyebben beszélek, és ez nagyon jó. A heti két Sano Vaan és három Suomi 4 nagyon hasznos, ráadásul holnap már lesz Suomi5/Mediasuomea órám is, bár egyelőre nem tudom, hogy pontosan milyen néven fog elindulni a kurzus. Ez is hetente kétszer lesz.így összességében elég sok beszédgyakorlatom lesz a félév során. :D

Hétvégén írtam egy e-mailt a finn történelem tanárnak, és hétfőn azt válaszolta, hogy írhatom finnül az esszémet, sőt a témámra is rábólintott, aminek nagyon örülök. Lassan el is kezdem az esszéírást, mert október 15-e a határidő.

A tegnapi napom már egy kicsivel mozgalmasabb volt, mint a hétfői. Tíztől finn történelmen egész sok mindent tanultam, utána meg elmentem ebédelni, mert még nem volt Suomi5/Mediasuomea órám. Mivel most nem igazán volt fényképezni valóm, ezért a tegnapi ebédemről is berakok egy képet. Vörösboros pulyka volt az Ilokiviben, és nekem nagyon ízlett.


 Ebéd után bevettem magam a könyvtárba, és elkezdtem az idegen nyelv tanulás és a nyelvtudás felmérés elméletéről olvasgatni négyig, amikor is visszamentem a D épületbe, és meghallgattam egy előadást Móriczról. Nagyon érdekes volt, és egy csomó új dolgot hallottam.

A mai napom az őrült időjárásról szólt. Reggel hideg volt, de sütött a nap, és arra számítottam, hogy hamarosan melegebb lett. De nem! Úgy értem, tíztől teljesen megőrült az időjárás! Esett ma eső, hó, sütött a nap is... szóval volt itt minden. Megpróbáltam lefényképezni, ahogy esett a hó, de annyira nem látszik.



A mai óráim (Sano Vaan és a magyar kultúrtörténet) is jók  voltak. A magyar kultúrtörténeten a Fehérlófiát néztük meg, amelyről a következő héten fogunk beszélgetni. Felírtam magamnak egy pár dolgot a füzetembe, kár, hogy nem egymás után van a két óra, mert szerintem érdekes lett volna rögtön a film után beszélgetni.


A kultúrtörténet után elmentem az Ilokivibe, és megebédeltem. Karjalai sülthúst ettem, ami finom volt, de a saláta megint meglepett. Cékla volt, meg összevágott saláta uborkával és mandarinnal... még mindig gondolkozok ezen az utóbbin, de nagyon finom volt együtt.


Ebéd után elmentem a boltba, és vettem egy sapkát, ami védi a fülemet, mert az agyamra ment, hogy fázott, majd visszajöttem a kollégiumba, és elkezdtem olvasni, meg megcsináltam holnapra a házimat.

Mivel elég fáradt vagyok, most nem is írok többet az elmúlt napokról. Úgy látom, a mai bejegyzés eléggé az ételek körül forgott, de mindegy. :D

Jó éjt!

2013. szeptember 20., péntek

Séta a múzeumban

Hei!

Úgy döntöttem, ezt a bejegyzést mindenképp ma írom meg.

Reggel nyolctól Suomi 4 órám volt. Újra beszélgetős feladatok voltak, illetve meghallgattunk egy hanganyagot, amelyben a korábban olvasott cikkekről beszéltek. Kaptunk egy páros feladatot is, amit majd a félév során kell megcsinálni. Egy cikket kell majd bemutatni a Helsingin Sanomatból. A párom Natalia lesz, akivel már többször is csináltam közös feladatot. Ő orosz, de a nagyszülei inkeri finnek voltak, ezért tanul most finnül. Már várom a feladatot, mert érdekesnek ígérkezik.

Óra után el akartam menni a múzeumba, mert pénteken ingyenes, és már múlt héten beterveztem. Viszont hiába mentem oda tíz órakor: a múzeum tizenegykor nyitott. Mivel fél egytől óramegbeszélésre kellett mennem, úgy döntöttem, majd a megbeszélés után nézek szét. Helyette elmentem az Agorához, hogy készítsek egy pár panorámaképet a tóról, majd visszamentem az egyetemre ebédelni.



Az ebéd nagyon finom volt, sikerült megint jól választani. Ebéd után megvártam a Mediasuomea/Suomi5 összevont óra megbeszélését. Hetente kétszer fogunk találkozni. Szerencsére úgy tűnik, mindenkinek jó a két időpont.

A megbeszélés után egyenesen a múzeumba mentem. Először a Kullervo galériát néztem meg. Tetszettek Ritva-Sofia Lintu művei, a tűzzománc képek és szobrok, különösen azért, mert alattuk mindig volt egy rövid Kalevala idézet finnül. Jó volt végigolvasni őket. Be is teszek pár képet.




Utána megnéztem a két állandó kiállítást: a Finnország múltjáról és jelenéről szólót, illetve a Jyväskylä történetét bemutatót. Mindkettő tetszett, és a másodiknál nagyon jó volt, hogy meg lehetett nézni egy filmet is a város történetéről, mert egész könnyen megértettem. Mivel nem néztem végig az egészet, kénytelen leszek megint elmenni, mondjuk jövő héten, amikorra az Alvar Aalto múzeumot terveztem.





Utoljára megnéztem a második időszaki kiállítást: Onni Kosenen műveit. Volt néhány nagyon érdekes festmény. Egyébként nem csak a képek, hanem az épület maga is tetszett. A felső bemutatóterem volt a kedvencem, mert tágas és világos, a padokra le lehet ülni, és valahogy a hely hangulata is elkapott.







Összességében majdnem két óra alatt jártam végig a múzeumot, bár a vége felé teljesen lemerült a fényképezőgépem. Azt hiszem, a panorámaképek készítése miatt használt most több energiát, bár még így is nagyon sok képet csináltam, alig tudtam válogatni közülük. Biztos vagyok benne, hogy az itt töltött idő alatt máskor is el fogok még menni, mert bár most is sokat értettem a feliratokból, remélem, hogy egy-két hónap múlva ennél sokkal többet fogok.

Délután tettem egy kört a főtéren, de utána visszajöttem a kollégiumba, mert mára voltunk bejelentkezve a mosodába. A három óra alatt sikerült mindent kimosnom és megszárítanom, így nem kellett mindent teleaggatnom száradó ruhákkal.

Azt hiszem, ma nem is írok ennél többet, a lényeg amúgy is a múzeumlátogatás volt.

Jó éjt!

2013. szeptember 19., csütörtök

A lusta író gyors bejelentkezése

Üdv!

Egy kicsit elhanyagoltam a napokban a blogírást, mert nem történt túl sok minden. Először is azzal kezdem, hogy így, szeptember közepén már eljött az ősz. Szépen sárgulnak, vörösödnek a falevelek.


Kezd kialakulni, hogy milyen órákra fogok járni. A Sano Vaan és a Suomi óra még mindig nagyon jó, mert sokat beszélünk finnül. Sokféle társalgási gyakorlatot csináltunk, és egy rakás új szót tanultunk. A Sano Vaan órán elsősorban a beszélt nyelvvel foglalkozunk, például videókat készítünk a társalgási feladatokról. A Suomi órán leginkább mellékneveket tanultunk, de most elkezdtünk a munka világával, az egyes szakmákhoz kapcsolódó sztereotípiákkal kapcsolatos témát.

Kedden elmentem az első finn történelem órára. Az esszétémák között találtam egy csomó érdekességet, és az előadás maga is jó volt, különösen, amikor az előadó a finnek eredetével foglalkozott. A történelem óra után elrohantam az Agorára, mert azt hittem, hogy ott lesz a következő órám, de senkit sem találtam a korábban felírt teremben. Amikor megnéztem a Korppiban, kiderült, hogy nem is ott, hanem az O épületben lesz az óra, így visszarohantam az egyetemre. Egy kicsit elkéstem, de valójában nem számított, mert sajnos a Mediasuomea óra nem volt megtartva, mert nem vettük fel elegen. Tuija, a tanárunk felvetette, hogy összevonja a Suomi 5-tel, és majd holnap megbeszéljük, hogy mi legyen. Remélem el fog indulni a kurzus, ha nem is teljesen úgy, ahogy szerettem volna.

Óra után még sikerült együtt ebédelnem a többiekkel, majd háromkor találkoztam Marjukkával a könyvtár kávézójában. Mivel addig még volt két órám, felmentem a második emeletre, és megnéztem pár elsős ábécés könyvet. Érdekes, hogy nagyon hasonlóan épültek fel, sokkal jobban hasonlítottak egymásra, mint a magyar könyvek. Háromtól jót beszélgettem Marjukkával, Anitával és Marjukka barátaival, miközben ittam egy finom teát. A finnekkel ellentétben én még mindig nem nagyon iszok kávét, de a teára már egyre többször elcsábulok.

Este megcsináltam a házit (egy videót kellett csinálni, amiben finnül beszélek), de sajnos a weboldalra nem sikerült feltöltenem, mert volt valami gond a feltöltéssel. Írtam Tuijának, de sajnos nem válaszolt, így a másnapi órára elvittem magammal a fényképezőgépemet és a kábelt, hogy ha már feltölteni nem tudtam, legalább nálam legyen a házi feladatom.

A Sano Vaan óra egyébként érdekes volt. Megint csináltunk egy hallgatási feladatot, és ezúttal az iskoláról beszélgettünk. Az óra után elmentem a Kirppisbe, és végre sikerült vennem egy habverőt, mert ha megjön a pakk, amit anyuék küldtek, akkor már tudok majd készíteni madártejet (ó, igen, tegnap küldték el, és már valahol Németországban jár). A Kirppisből elsétáltam a K-Marketbe, és vettem egy kis tízórait, meg étcsokit. A csoki olcsó volt, de nagyon finom, így később is ilyet fogok venni.

Tegnap este megint elmentünk Lilivel vásárolni, ezúttal a Prizmába. Mivel én már korábban vettem pár dolgot, most nem nagyon vásároltam, de sikerült végre felváltanom a pénzemet, aminek nagyon örültem.

Ma nem volt túl sok dolgom. Elmentem a Suomi 4 órámra, és most épp a házimat tervezem megcsinálni a holnapi órámra. Már várom, mert a szakmákhoz kapcsolódó sztereotípiák nagyon érdekesek, és egész jól tudunk beszélni róluk. Óra után elmentem ebédelni. Erről már megint írni fogok, mert egyszerűen hihetetlenek ezek a finn saláták. Mindig van bennük valami meglepetés. Például ma a reszelt répa között ananászdarabkák voltak, az apróra vágott káposzta között pedig áfonyaszemek. Az ember azt hinné, hogy ezek nem illenek össze, pedig nagyon finomak együtt. Ráadásul délben "finnesen" én is tejet ittam az ebédhez. Lassan ideje lenne kipróbálni a "nagyon finn" ételeket is, nem? Nem is tudom, hányszor mentem el mondjuk a maksalaatikko mellett a boltban, de nem szántam rá magam, hogy ki is próbáljam... talán egyszer... azt hiszem?!



Délután elég esős volt az idő, szerencse, hogy én még megúsztam anélkül, hogy megáztam volna.

Mivel mostanában nem volt túl sok fényképezni való, ezért feltöltök néhány random képet.





Mivel egyelőre nincs is nagyon más írnivalóm, megyek, megcsinálom a házimat, utána meg alszok.

Jó éjt!

2013. szeptember 16., hétfő

A szombat esti vacsora és a tej

Üdv!

Hétvégén elég nehezen tudtam összehozni ezt a bejegyzést, és amúgy sem történt túl sok minden,  mert leginkább pihentem, hogy összeszedjem magam. Most, hogy már jobban érzem magam, végre újra jelentkezek.

Az egész hétvégéből leginkább a szombat estém említésre méltó. Fél kilenckor felmentünk a Centrumba, hogy megvacsorázzunk. Nagyon tetszett úgy, kivilágítva, készítettem is róla fényképet.


Mivel nem túl sok hely volt nyitva, be akartunk ülni a thai étterembe, de az oda vezető úton megláttuk a Classic American Diner nevű helyet. Igazán hívogatóan volt kivilágítva, meg minden, így végül azt választottuk.


Csirkés hamburgert ettem, amiben vagy három ujjnyi volt a csirkemell. Az egész nagyon finom volt. Amikor megettem, egy falat sem fért volna belém, nem hogy egy adag desszert.


Igazán hangulatos hely, és bár nem a legolcsóbb, egyszer jó volt kipróbálni. Zsani és Orsi még a desszertek közül is választott, és azok is nagyon finomak voltak.

Vacsora után megvártuk a buszt. A 25-össel el is indultunk, azonban az nem a szokásos útvonalon ment. Én különösebben nem estem pánikba, mert jó buszra szálltunk, részletkérdés, hogy nem arra ment, mint szokott. Az viszont furcsa élmény volt, hogy a sofőr az üres utakon úgy érezte magát, mint Kimi Räikkönen a pályán, és nyomta a gázt rendesen, miközben a füle be volt dugva a fülhallgatóval, és a kormány mellé szerelt kis képernyőn filmet nézett.

Mivel vasárnap a legérdekesebb teendőm a házi feladat készítése volt, így nincs túl sok mondanivalóm róla. Esetleg még a tejvásárlásról ejtek egy pár szót.

Finnországban az emberek sok tejet isznak, a menzán is minden nap azt látom, hogy mindegy mi az étel, a finnek tejet választanak hozzá (ez legalább annyi furcsa nekem, mint az, hogy a salátákba mindenféle dolgot tesznek az áfonyától a reszelt sárgarépáig). Én egyelőre a menzán megmaradtam a mehunál, de egyszer már nekem is ki kellene próbálnom, milyen tejjel enni az ebédet. Mindenesetre tegnap úgy döntöttem, én is veszek egy liter tejet a boltban a vacsorához. Be is mentem, hogy gyorsan vegyek egy dobozzal, de hiába kerestem 3,5%-os zsírtartalmú tejet, olyat nem találtam. Kérdeztem is a boltost, hogy de ő azt mondta, hogy a sötét dobozos a zsíros tej, azt keresem... de az is csak 1,5 %-os volt. Mindegy, elhoztam. Igazából nem volt rossz tej, csak nem olyan, mint amit szerettem volna. Érdekes egyébként, hogy a tej, a tejtermékek, a gyorsételek, a menzai kaja... és igazából minden zsírszegény (ezért van, hogy például a tejfölt aranyáron mérik, így tejfölös ételt nem fogok főzni egyhamar).

Jó éjt! (Holnap bepótolom a mai napról való írást is, csak most már fáradt vagyok.)