A lappföldi út utolsó két napja

Üdv!

Valahogy függőben maradt a blog frissítése, de most mindent bepótolok.

A norvégiai út után igazán remek nap következett, amikor délután ellátogattunk a rénszarvasfarmra. Lehetőségem volt rénszarvast etetni, rénszarvas szánon utazni és igazi joikukat hallgatni. Mivel odakint eléggé átfagytunk, nagyon jól esett a melegben egy kis forró teát inni, miközben a jojkázást hallgattuk. Nem is írok sok mindent, inkább beteszek egy rakás képet.

A rénszarvasfarmról egyenesen a Siida múzeumba mentünk Inariba, ahol nagyon sok mindent megtudhattam a lapp kultúráról és életmódról. Már a rénszarvasfarmon is sok mindent meséltek a női viseletről, és a múzeumban egy egész kiállítást láttam a női fejfedőkről.

A szállásra visszatérve a vacsora jávorszarvas volt, és nekem nagyon ízlett.

Az utolsó napot Saariselkäben töltöttük, legalábbis a nap nagy részét, amikor éppen nem utaztunk a buszon. Leginkább egy kávézóban ücsörögtünk, de sétáltunk is egy nagyot.

Jyväskyläbe másnap kora reggel érkeztünk. Mindannyian nagyon fáradtak voltunk a hosszú út miatt, de nagyon sok élménnyel gazdagodtunk.

A lappföldi út második és harmadik napja

Üdv!

Múlt hét pénteken megérkeztem a lappföldi útról, de eddig nem nagyon volt energiám megírni ezt a bejegyzést. Nagyon, nagyon hosszú volt az út, azóta meg volt egy szóbeli és egy hallgatási vizsgám és egy finn történelem esszét is kellett írnom. De visszatérve a lényegre: nagyon messze voltam még Jyväskylätől is, nem hogy otthonról. Úgy értem nagyjából 900 kilométerre voltunk Jyväskylätől, ami mondani sem kell, rendkívül hosszú busz utat jelent. Mivel az első napomról már írtam, ezt nem teszem meg újra, helyette folytatom a második nappal. Igyekszek ésszerű mennyiségű képet felpakolni, de... nem ígérek semmit.

A második nap nagyon korán kellett kelnünk a reggeli miatt, de utána szerencsére még alhattunk egy kicsit, mert nem fizettünk be a lányokkal a túlélőtúrára. A szabad délelőtt után a délután egy részét sétálással töltöttük. Séta közben felmentünk egy vadászlesre és láttunk rókalyukakat.

A harmadik nap sokkal mozgalmasabb volt, mert kora reggel elindultunk Norvégia felé.Út közben megálltunk egy kis számi falunál, ahol megnéztük a legrégebbi lapp templomot, ami sajnos csak párszor van nyitva évente, így bemenni nem lehetett.

A rövid megálló után tovább folytattuk utunkat Norvégia és a Jeges-tenger felé. A táj gyönyörű volt, és a határhoz érve már ki is világosodott. Bugøynes felé menet még megálltunk fényképezni is ott, ahol szépen rá lehetett látni az óceánra.

 
Bugøynesben eltöltöttünk pár órát. Lazaclevest ebédeltünk, mutattak nekünk királyrákokat, és kagylót gyűjtöttünk a parton, mielőtt elindultunk volna vissza a szállásra.

 

Ranua és Mikulás

Üdv!

Mivel nem fizettünk be a mai túlélő túrára, a mai napom gyakorlatilag szabad. Ez nem is baj, mert nagyon fáradt vagyok, no meg így bejegyzést is tudok írni.

A tegnapi nap nagyon jó volt, de teljesen elfáradtam. Hajnali kettőkor indultunk el. Egy rövid wc-stop után fél tízkor megérkeztünk a Ranua állatkertbe. Két óra alatt bejártuk, de mielőtt bementünk, azt a figyelmeztetést kaptuk a vezetőktől, hogy ne etessük az állatokat, és semmiképp se adjunk nekik alkoholt. Elgondolkodtató... ha ezzel a figyelmeztetéssel indítanak, akkor vajon hányan próbálkoztak meg ezzel korábban? Készítettem egy csomó fényképet és videókat is. Imádtam a hóbaglyokat és a sarki rókát, de a kedvencem mindenképp a jegesmedve volt.

Mivel lassan elmegyek sétálni, még beteszek néhány képet a Mikulás falujából.

Hamarosan indulok

Üdv!

Éjfélkor indulok a buszmegállóba, ahonnan háromnegyed kettőkor továbbindulok Lappföldre. Vasatokkában lesz a szállás, de oda csak holnap nyolc körül fogok megérkezni. Addig egy nagyon hosszú buszút áll előttem, de közben már lesznek programok is, szóval nem fogok unatkozni.

A holnapi programom a következő lesz:

01:45	A busz indulása a jyväskyläi buszpályaudvarról
09:30	A Ranua Állatkert meglátogatása (2 óra)
13:00	Bevásárlás a Rovaniemi Plázában
14:45	Érkezés Mikulás falujába
17:00	Indulás a Mikulásfaluból Vasatokkába (340km van hátra)
20:00	Érkezés Vasatokkába. Tájékoztató, szoba átvétele
20:30	Vacsora
21:00-22:00	Szauna és úszás a jeges vízben
22:00-23:00	Szauna és úszás a jeges vízben
23:00-00:00	Szauna és úszás a jeges vízben

Bár az utolsó programok (vagyis a szauna és a jeges víz) nem nekem való, a többit nagyon várom. Remélem, hogy esni fog a hó, és hogy amikor odaérünk, már lesz hó, mert na... csak úgy lenne az igazi!

Most megyek is, majd ha tudok, írok helyzetjelentést, meg töltök fel képeket is. Még egyszer átnézem, mindent beraktam-e, utána pedig... indulás!

(Telefontöltő, telefontöltő, telefontöltő!)

Jó éjt!

Interjúkészítés

Üdv!

Jövő héten Lappföldre fogok utazni, így ma elkezdtem a félév egyik nagyobb munkáját Oman alan suomea órára: az interjúkészítést. A munkát megszakítva muszáj megosztanom ezt a bejegyzést, mert magamban annyira röhögök, hogy nem tudok rendesen a feladatra koncentrálni.

Lementem a koli közelében lévő bolt elé, ahol kiszemeltem az első interjúalanyomat. Az "áldozat" középkorú férfi volt, és láthatóan nem volt semmi dolga, így ideális esetben válaszolni tudott a kérdéseimre. Odamentem, köszöntem, elmondtam a felvezető szöveget, és megkérdeztem, hogy válaszolna-e néhány kérdésre. Azt a választ kaptam, hogy nagyon sajnálja, de most szörnyen másnapos, ezért nem tud válaszolni a kérdéseimre. Megköszöntem, pókerarccal elköszöntem, és igyekeztem folytatni az interjúkészítést. Ez mindenesetre remek kezdés volt, legalábbis jól szórakoztam.

Azóta sikerült két interjút készítenem, de mivel az utcán alig vannak emberek ilyenkor, így majd később folytatom.

Van egy új könyvem...

Üdv!

Ma nem akartam bejegyzést írni, de meg kell osztanom mindenkivel, mert nagyon örülök a dolognak. Ahogy a címben írtam: van egy új könyvem! A Kirppisben a valószínűtlenségi hajtómű miatt összeakadtam a Galaxis útikalauz stopposoknak finn verziójával, aki lestoppolta a kosaramat, és nem volt hajlandó visszamenni a polcra, szóval másfél euróért hazahoztam magammal.

Bár még mindig a Da Vinci-kódot olvasom, és el kellene kezdenem a Reijo Mäki könyvet, ennek a kötetnek nem tudtam ellenállni.

Ó, és az előző bejegyzésben megígértem, hogy feltöltöm a rénszarvashúsleves képét. Íme: